Akkor hát ennyi volt.

A narancsos szabadságharc véget ért.

Aligha véletlen, hogy a rendszerváltás óta a közbeszédben tartózkodtak attól, hogy a kapitalizmus kifejezéssel illessék az új rendszert, holott nyilvánvalóan az. A magyar közérzet már a rendszerváltás hajnalán is némi gyanakvással tekintett mindarra, amit ez a fogalom sugall, és az elmúlt húsz év tapasztalatai ezt a gyanakvását jelentősen fel is erősítették.

A mai nap csúcsa az állateledelesnél látott, „ásványvíz macskáknak” feliratú kiváló termék volt. Amit valakik meg is vesznek. Egy palack 300 forint. Leírom betűvel: háromszáz!

Hol a határ? Merül fel a kérdés mindenkiben, aki csak kicsit is követi a napi eseményeket. A nemzeti együttműködés kormánya folyamatosan, a hét minden napjára tartogat valamilyen ötletet, elképzelést, melyeknek közös jellemzője, hogy: 1. megszorító 2. átgondolatlan 3. igazságtalan.

Miközben OV pénteken Londonban, David Cameron brit miniszterelnökkel való megbeszélését követően az újságíróknak arról értekezett, hogy az euróövezet esetleges szétzilálódása esetén létrejövő helyzetre a magyar kormánynak vannak készenléti tervei, mondván „a magyaroknak van egy sajátos észjárásuk, ami abban mutatkozik meg, hogy képesek vagyunk egyszerre több fejjel is gondolkodni.

MEGHALLGATÁS

MEGHALLGATÁS

A Jobbik országos aláírásgyűjtést indított a bankok önkényének kiszolgáltatott, devizahitellel rendelkező családok megmentése érdekében. Annak megállapítására kértük az ország lakosságát, hogy a bankszektor a hibás a kialakult helyzetért, ezért a jövőben sem az embereknek, sem pedig az államnak nem szabad több terhet vállalniuk a helyzet megoldásában, a következményeket kizárólag a bankoknak kell viselniük.
 

2010. április: Véget vetünk az elmúltnyolcévnek, bizalmat szavazunk a NER-nek, Orbánnak, az új gazdaságpolitikának, Matolcsynak, a fülkeforradalomnak. Lecseréljük a szocialista sleppet a fideszes-kádéenpés sleppre.
A központi költségvetés nettó adóssága: 18 104 milliárd forint.

Az utóbbi évek és különösen az elmúlt hónapok sokszor már-már apokaliptikus hangulatú globális válságörvényei a pénzt minden eddig elképzelhetőnél fontosabb „főszereplővé” avatták. Érdemes lenne tehát kicsit eltöprengeni azon, hogy mi is az a „valami”, ami – pontosabban a legtöbbünk számára: aminek hiánya – olyan brutálisan nyomult be az emberi létezés legintimebb terébe.

Egy közelmúltban elhangzott beszédében Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „a devizahiteleseknek segíteni kell, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak”. Majd azt is hozzá tette, „világossá kell tenni, hogy Magyarország nem gyarmata senkinek sem, amit nem lehet megcsinálni Bécsben, Berlinben, Párizsban vagy éppen Brüsszelben, az a magyarokkal szemben sem engedhető meg”.

MEGHALLGATÁS