Matolcsy egy év után kétségkívül megbukott, de Orbán bizalma töretlen a "Gyuriban" ("Gyuri egy ikon"), ami politikailag akár még érthető is: ha Matolcsynak "vége", akkor vége a hosszú ellenzéki évek alatt aprólékosan kidolgozott fideszes gazdasági programnak (mu-ha-ha ... de szép mondat, meg kellett volna pályáznom ezt az állást) amit maga a csúcsminiszter képvisel. Patikamérlegen ki van számolva, hogy a ragaszkodás Matolcsyhoz és a gazdaságpolitikához még mindig kisebb veszteség, mint beismerni, hogy ez bizony bukta, új minisztert és új programot keresni. (Ma fél négykor valószínűleg kiderül, merre gördül tovább a kétharmad.)
Hogy a kaki meddig ér, azt a Ténytár blog számításai sejtetik. Bár azt tudjuk, hogy Matolcsy nem szereti a számokat, azért jó lenne megbarátkozni velük: áfabevételek: -130 milliárd, elbukott áfaper: -250 milliárd, a tervezettnél 1%-kal kisebb növekedés: -100 milliárd ...

No, de szegény "Gyurit" ekézik elegen, most inkább foglalkozzunk a nemzet Rózsájával. Hoffmann kisasszony és csapata egy éve dolgozik az új oktatási törvényen, de nem nagyon akar összejönni, amit meg kidolgoznak, azon
a, vagy röhögünk;
b, vagy a fejünket fogjuk;
c, Pokorni vagy Orbán vissza dobja.

Ez a vesszőfutás már annyira kínos, hogy nekünk lenne megváltás Hoffmann leváltása vagy kirúgása. Érthetetlen, hogy a sokadik csattanós pofon után, miért tartja oda újra a fejét? A TV reklámban szereplő "senkit sem hagyunk az út mellett" ezek szerint Hoffmannra is vonatkozhat, nincs személycsere, minden fasza, a kormány remekül muzsikál. Politikailag még ez is érthető: Hoffmann KDNP-s, így eleve neccesebb kirúgni, mint egy fideszest, főleg mivel ősszel rengeteg kétharmadost törvényt kell megszavazni. Azonkívül, ha Hoffmann bukik, akkor a főnöke, Réthelyi csúcsminisztersége is védhetetlenné válik, így viszont bukna a legnagyobb csúcsminisztérium is, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium...

"Ha az állam milliókkal támogat meg egy képzést öt év alatt, úgy hiszem, a társadalom joggal várja el, hogy a fiatalok valamit visszaadjanak annak a közösségnek, mely hozzájárult a taníttatásukhoz. Ezért terveink szerint az állam már a jelentkezés előtt különböző tartalmú szerződéseket fog kötni a finanszírozott helyekre pályázókkal. Ebben rögzítik, mit adnak vissza később a közösségnek. Természetesen az is lehetséges, hogy valaki azt mondja, a diplomaszerzést követően övé a világ, s oda megy, ahová akar. Ebben az esetben viszont maga vagy családja fizeti képzésének költségeit." - nyilatkozta szombaton  a szegedma.hu-nak.

Kedves Rózsa! Honnan fogja tudni az állam, ha egy frissdiplomás külföldön vállal munkát? Be kell jelentkezni indulás előtt a Magyarországot Elhagyó Diplomásokat Regisztráló Hivatalba? (Jelenleg azt sem tudják megmondani, hogy hány magyar dolgozik külföldön.)

Ez legalább akkora hülyeség, mint a rezidensek röghöz kötése 10 évre. 2004-ben éppen azzal a csodálatos mézesmadzaggal léptünk be az Európai Unióba, hogy a "munkaerő szabad áramlása".
"A közösségi munkavállaló és vállalkozó esetén a “szabad mozgás” egyben jogot testesít meg a más EU- vagy EGT-tagállamban való munkavégzésre, a diákok esetében jogot jelent a más tagállamban tanulásra, a nyugdíjasok és magukat önerőből eltartók esetén pedig a “szabad mozgás” egyben jog a más EU- vagy EGT-tagállamban való letelepedésre. Mindezek a jogok a huzamos ott-tartózkodás jogát is magukban foglalják."

Itt nincs szó "röghözkötésről", meg holmi szerződés a 18 éves fiatalokkal. Ha elmegy "külföldre" dolgozni, akkor elmegy, erről szól az EU. Persze, ez szopás a magyar államnak, inkább azt kellene megvizsgálni, hogy miért megy el ... A diplomával megszerezhető fizetés talán idehaza versenyképesnek mondható, de cseppet sem versenyképes a Lajtától nyugatra. Hogy lehetne versenyképesnek nevezni azt a fizetést, ami nem éri el a szomszédos Ausztria minimálbérét (1000 euró)? Inkább tegyék össze a kezüket, hogy egyelőre "csak" ennyien mentek ki külföldre dolgozni.
 
Ezt a "tervet" amúgy elég erősen bírálta Pálinkás József, az MTA elnöke, volt fideszes oktatási miniszter.

Hoffmann Rózsa jobban nyomja, mint Mike Tyson fénykorában, kiütni sem lehet.

Íme, a mai napi ötlete:
"Fontos, hogy az általános iskolát befejező tanulók a pályaválasztás – esetükben középiskola-választás – időpontjáig kellő információval és ismerettel rendelkezzenek a továbbtanulási lehetőségekről, a munka világáról és saját képességeikről. Mindez egy jól átgondolt, a különböző korosztályok sajátosságainak megfelelő, tudatos formában valósítható meg. A program már az ötödik, hatodik osztályban elkezdődne, gyár- és irodalátogatások, élménybeszámolók, illetve erdei iskolák formájában."

A 10-11 éves gyerekeket semmi nem érdekli jobban, mint a gyárak, irodák, na meg a munka világa. Ne álljunk meg ilyen félkész ötleteknél, ne csak látogassák a gyárakat, nyugodtan le is húzhatnak munkával akár 1-2 hetet, két-három műszakban. vagy esetleg már az oviban elkezdődhetne ez a program:

"Ma a Száguldó Katicabogarak oviscsoport meglátogatja a MasterGood baromfi-feldolgozó gyárát. Pistike és Zsuzsika megpróbálják, milyen szétkapni egy csirkét, a többiek addig belsőségekkel ismerkednek. Tibike, az oviscsoport legokosabbja elképedve hallgatja Laci bácsit, aki 20 éve bontja a csirkéket a szalag mellett, és a havi 160 órányi csirkebontásért kapott pénzből csak 6 doboz legót tudna vásárolni. Tibike megfogadja, hogy kettőzött erővel fog tanulni, okosodni, hogy ne a csirkefeldolgozóban kössön ki 12 év múlva."

Zero - VastagBőr.Blog.Hu